Kártyavetés - A cigánykártya
Szinte minden kultúrában megtalálhatjuk a meditáció gyakorlatát. Az egyes népek természetesen a hitviláguknak megfelelően értelmezték azokat a tudatállapotokat amiket elértek. A sok különféle elnevezés mögött azonban egy azonos gondolat áll. Azok a tudatállapotok, melyek az alvástól és a közönséges ébrenléttől is különböznek, de egyaránt megtalálhatók bennük az álom és az ébrenlét egyes sajátosságai.
A megváltozott tudatállapotok felhasználása több ezer éve ismert az egyes kultúrákban. Vallási és gyógyító tevékenységeik során a törzsi sámánok, boszorkányok és a különféle vallások papjai előszeretettel alkalmazták a meditációt és a hipnózist gyógyításhoz és a természet titokzatos erőinek eléréséhez, birtokba vételéhez.
A kelták olyannyira közel voltak isteneikhez, hogy vallási szokásaikat még rabságban is megőrizték. Ha erre nem volt lehetőségük, inkább az önkéntes halált választották.
Tartottak az istenek hatalmától, ismerték a karma és a makrokozmosz törvényét. Mikor Nagy Sándor a zsoldosaivá akarta tenni őket, megkérdezte tőlük, mitől félnek legjobban a világon. Titkon azt remélte, őt említik majd, ehelyett a kelták azt felelték: Semmitől, talán csak attól, ha fejünkre szakad az Ég! Esküt is az égre tettek. A nagy hadvezér becsülte őket bátorságukért, talán azért, mert ő sokkal több dologtól rettegett.
Picatrix – A bölcs célja
Az arab asztrális mágia kézikönyvének számító Ghayat al-Hakím, ’A bölcs célja’ eredetileg a X–XI. században íródott, szerzője, kompilátora pedig egy ismeretlen észak-afrikai vagy hispániai arab mágus lehetett, aki művét állítólag 200 forrásból válogatta össze.
A honlapon található, Internetről származó anyagokért egyházunk felelősséget nem vállal.
A KWHE és a Kelta-Wicca Hagyományőrzők Egyesülete nevek, továbbá a KWHE logo az egyesület védjegyei, felhasználásuk a jogtulajdonos írásos engedélye nélkül minden formában tilos.
A honlapon található fotók felhasználása csak az Egyesület írásos beleegyezésével engedélyezett.