A kelták nagyon kedvelték a lakomákat és a jó italokat. A gyalognép méz- és árpasört ivott, aminek receptjét feltehetőleg még Mezopotámiából hozták magukkal, és a germán népekhez hasonlóan ők is erőnövelő varázsitalnak tartották (ahogy a világhírű Asterix történeteiben láthatjuk, amiben a gallok a druida főzetének köszönhetően győzedelmeskednek a rómaiak felett). A magasabb rangú kelták azonban inkább a mediterrán vidékekről származó borral oltották szomjukat. Mikor Írország a X. században elzárkózott a vikingek támadásai elől, még akkor is fenntartottak egy útvonalat az Ibériai félszigettel, innen hozták ugyanis a jóféle bort.
Tovább
Ez az 52 lapos kártya, nevével ellentétben valószínűleg nem francia, hanem keleti eredetű. Szimbólumai a kőr, a pikk, a káró és a treff.
Tovább
Ez a mágia típus a közhiedelemmel ellentétben nem csak ártó szellemekkel és negatív energiákkal dolgozik. Mint minden eszköz, ennek a használata is attól függ, ki és milyen céllal fog hozzá. Épp úgy lehet rontásokat, átkokat véghezvinni a segítségével, mint gyógyítást.
Tovább
Anne Marie Lenormand a XVIII-XIX. század leghíresebb kártyavetője volt. 1772. május 27-én született Aleconban. Kiváló nevelésben részesült, nyelveket beszélő, művészetekhez értő hölgy volt. Már tizenéves korában felhívta magára a kártyajóslataival kortársai figyelmét. A kor leghíresebb, legtekintélyesebb személyiségei jósoltattak vele. Híres volt arról, hogy jóslataiban nem hallgatta el a rosszat és a leghatalmasabbaknak is megmondta, ha a kártya esetleg szerencsétlen jövőt mutatott. 1790-ben megjósolta a francia forradalom vezetőinek kivégzését. ezért a forradalom jóléti bizottsága elfogatta és börtönbe vetette. Lenormand-t ez nem érte váratlanul, mert a kártyái előre megmondták neki, mint ahogy azt is, hogy rövidesen ki fog szabadulni.
Tovább
A jóslás szinte minden korban szerves része volt az emberek életének. A jövőtől való félelem, és a múlt megoldatlan élethelyzetei mind arra sarkallnak, hogy kérdéseket tegyünk fel, és ezekre választ kapjunk.
Az egyik leghíresebb vetőkártya a Cigánykártya. Ősének azt a Lenthall kártyát tartják, mely az 1600-as években volt elterjedt. Magyarországon a cigánykártyát 1850 óta használják, elsősorban gyakorlati kérdésekre adandó válaszok megszerzésére.
Tovább
